Bevezetés
Naturalistának nevezzük azokat a filozófiai irányzatokat, amelyek szerint csak egy, természetes világunk van. A naturalisztikus világképek története egészen az ókorig nyúlik vissza - már akkor születtek olyan elképzelések, melyek szerint világunkban minden egyszerűbb, természetes folyamatokra vezethető vissza. A felvilágosodás és a tudományos forradalom korában robbanásszerűen fejlődésnek indult fizika eredményei új lendületet és komoly támogatást adtak ennek az elképzelésnek, amit ekkor - a fizika "anyag" fogalma alapján - materializmusnak neveztek. Később ehhez a fogalomhoz politikai és gazdasági jelentést is társítottak, melyeknek nincs köze az eredeti filozófiai állásponthoz. A tudományos megismerés a 20. századra rendkívüli mértékben kitágította horizontjait és a tudás semmi máshoz nem foghatóan kiterjedt és sikeres hálózatát hozta létre. Ekkor született meg az ezzel a hálózattal összhangban gondolkodó modern naturalista filozófia, és az erre a filozófiára épülő, annak következményeit továbbgondoló naturalista világnézet.
Sipos Péter - Naturalizmusok és a metafizika
Richard Carrier: Általános kép a filozófiai naturalizmusról
A naturalista világnézetét egy hajóhoz hasonlíthatjuk. A gerinc, vagyis a világképünk magja, nem más, mint az az ismeretanyag, amit tudománynak hívunk. A tudomány pedig a matematikára, és a logikára támaszkodik. Erre az alapra építünk rá minden mást. Elsőként a személyes tapasztalatot, ami minden ember második legmegbízhatóbb információforrása az őt körülvevő világról – ez alkotja a hajó törzsét. Ezt követik a megfelelően alátámasztott történelmi ismereteink, azok, amelyeket a kritikus történettudományi módszereket alkalmazó kutatók általánosan elfogadnak – ezt tekinthetjük a fedélzetnek. A hajó felépítményét a szakterületek specialistáinak megbízható állításai alkotják, amelyeket elfogadunk, mint az adott területen nálunk sokkal képzettebb és tapasztaltabb ember által kialakított álláspontot. Azt pedig, ami a hajón túl van – a tengert – úgy fedezzük fel, hogy bizonyítékot keresünk és érvelünk, bármiről legyen szó – ez a metafizikánk.
Igacio Prado - Az ión varázslat
A naturalista világképe nem valamilyen tekintélyelvű hiten alapszik, meggyőződését a fizikai világot irányító erőkről a tudományos fejlődés inspirálja, és az, hogy a világ leírására tett más, természetfeletti elemeket is magukban foglaló kísérletek soha nem nyúltak túl adott kulturális határokon, mi több, azok még a belső koherenciát és ellentmondás-mentességet sem képesek fenntartani. A naturalisztikus világnézet sikere túlmutat az intellektuális vívmányokon. A tudományos kutatás által megsokszorozott elméleti tudást folyamatosan és kreatívan új technológiák és új, társadalmi együttműködést segítő eszközök kifejlesztésére használjuk. Ezek a vívmányok soha nem látott eszközöket adtak az emberiség kezébe, hogy megismerje, irányítsa, és védje a természetet – mind annak szolgálatában, hogy felvirágoztassuk civilizációnkat itt a Földön. Így hát a naturalizmus története, amit a következőkben bemutatok, nem más, mint egy sikersorozat, amire úgy is tekinthetünk, mint a természettel fennálló ősi szerelmünk gyümölcsére, és mint annak a szellemi küzdelemnek az eredményére, hogy magunkat végre megfelelően elhelyezzük a világban.
Wikipédia: Filozófiai naturalizmus
Filozófiai naturalizmusnak nevezünk minden olyan világnézetet, amely szerint a természetes világunkon kívül nem létezik más, és nincsenek természetfeletti dolgok. Gyakran egyszerűen csak naturalizmusnak nevezik, esetleg naturalista metafizikának, vagy ontológiai naturalizmusnak, bár ezeknek a terminusoknak más jelentése is van. A Wikipédia cikke csak rövid áttekintésre vállalkozik, bemutatva a filozófiai naturalizmus fogalmát, történetét, ill. a világnézet főbb elemeit.