Naturalizmus.hu

Érvek a naturalizmus mellett

Bár számos érv szól a naturalizmus mellett, ebben az összefoglalóban csak néhányat tudok megemlíteni, és azokat is csak röviden. Az itt nem szereplő érvek közül sok ezek finomítása, valamilyen variációja, vagy része.

Precedens érv
Az elmúlt háromszáz évben az empirikus módszerek kizárólag természetes eredetű okokat találtak, olyan jelenségek esetében is, amelyeket egykor természetfeletti eredetűnek gondoltunk. Ugyanakkor semmilyen más módszer nem mutat fel összefüggő és konzisztens magyarázatot a dolgok mibenlétéről és okáról, legkevésbé a „természetfeletti” dolgokkal kapcsolatban. Mivel a múltban tudásunk réseit számtalan esetben a naturalizmus tömte be, és semmi más, a logikus következtetés az, hogy a jövőben is a naturalizmus fogja betömni ezeket a réseket. Ez pusztán annak az alapvető tudományos elvnek a kiterjesztése, mely szerint minden új jelenségről azt érdemes feltételeznünk, hogy az ismert törvények szerint viselkedik, amíg empirikus bizonyíték nincs az ellenkezőjére. Ennek szellemében azt kell feltennünk, hogy minden még meg nem magyarázott jelenség hátterében természetes okok vannak, amíg empirikus bizonyítékok alá nem támasztják az ellenkezőjét. Tehát, mivel eddig nincs bizonyíték semmilyen természetfeletti jelenségre, míg a múltbeli precedens alapján erős okunk van azt gondolni, hogy minden jelenség hátterében természetes magyarázat áll, a filozófiai naturalizmus minden bizonnyal helyes.

A legjobb magyarázat érv
Sokak szerint a még meg nem magyarázott dolgokra adott egészséges naturalista hipotézis felülmúl minden más hipotézist a magyarázat bonyolultságához viszonyított magyarázóképesség és teljesség tekintetében. Ha ez így van, akkor minden megfigyelhető ill. tapasztalt dologra a filozófiai naturalizmus adja a legjobb magyarázatot, tehát minden valószínűség szerint helyes. Ez ahhoz az érveléshez is elvezet, hogy minden több értelmet nyer, ha a naturalizmus helyes; sok részlet velünk és a világgal kapcsolatban valószínűbb, ha a naturalizmus helyes, és – még a legrejtélyesebb jelenségek magyarázatához is – a naturalizmusnak kevesebb ad-hoc feltevésre van szükségre, mint bármely ismert alternatívának. Például, ha Istenhez fordulunk magyarázatként, akkor tipikusan egy halom teljesen esetleges feltevéssel kell élnünk ennek az istennek a képességeivel, természetével, korlátaival, ill. szándékaival kapcsolatban, és még így is számtalan megmagyarázatlan pont marad, pl. Isten „kifürkészhetetlen útja” vagy hogy miért esik kívül az emberi megismerhetőség határain. Ezzel szemben a naturalizmus biztosabban nyugszik tudományos körökben már alátámasztott feltevéseken és elveken, és sokkal kézzelfoghatóbb előrejelzésekkel szolgál azzal kapcsolatban, hogy minek a megfigyelésére számíthatunk, ha a naturalizmus helyes, és ezek meg is felelnek annak, amit tényleges tapasztalunk.

A hiány érv
Az egyik terület, ahol a naturalizmus sokkal jobb magyarázattal szolgál, mint alternatívái az a természetfelettire utaló megfigyelések hiánya. Ha létezik természetfeletti (akár Isten, erők vagy szellemek formájában), az olyan észrevétlen és tehetetlen, hogy a hatását a kitartó és széles körű kutatás ellenére szinte soha nem érzékeljük. Az a néhány állítólagos megfigyelés pedig kétséges, nem megfelelően ellenőrzött körülmények között fordul elő – ha ezeket megfelelő empirikus ellenőrzés mellett megvizsgáljuk, hamisnak bizonyulnak. Az a tény hogy nem vagyunk képesek tiszta, egyértelmű bizonyítékot felmutatni valamilyen természetfeletti jelenségre, meglehetősen valószínűtlen, ha létezik valamilyen természetfeletti dolog, de elég valószínű, ha semmilyen természetfeletti nem létezik.

A fizikai elmék érve
Meglehetősen szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésünkre, hogy
- az elme egy működőképes agy terméke,
- az agy teljes egészében fizikai rendszer, alkotói különféle együttműködő fizikai rendszerek, melyek hosszú idő alatt fejlődtek ki az állatvilágban,
- ez az agy a legbonyolultabb gépezet a természetben, továbbá
- agyunk fizikai szükségletei és képességei korlátokat szabnak az elménknek.
Nem találtunk bizonyítékot semmilyen más típusú elme létezésére, vagy hogy a mi elménk képes lenne túllépni agyunk fizikai korlátain, vagy hogy az agyunk nem évmilliárdok alatt fejlődött ki a természetes szelekció révén. Ez nem is lehetne másképp, ha a naturalizmus helyes (mivel a naturalizmus szerint nem létezhet elme másképp, csak mint egy kellően bonyolult rendszer terméke, ilyen például az agy), de ha valamilyen természetfeletti magyarázat a helytálló az elmével kapcsolatban (vagyis létezik olyan elme, vagy mentális tartalom, amely nem függ valamilyen fizikai rendszertől), akkor, amit megfigyelünk, az nem az egyetlen lehetséges módja a dolgoknak (ugyanis ebben az esetben ennyi idő alatt már észlelhettük és valószínűleg észleltük is volna, hogy saját elménk vagy valamilyen más elme természetfeletti tulajdonságokkal rendelkezik, vagy vannak más dolgok is, amik mentális tulajdonságokkal rendelkeznek). Mivel ennek értelmében a tényleges tapasztalatok valószínűtlenebbek, ha létezik természetfeletti, a naturalizmus az esélyesebb metafizikai elmélet.

Naturalista kozmológiai érv
Ha a naturalizmus helyes, akkor az élet egy igen valószínűtlen véletlen. Ebből következik, hogy ha a naturalizmus helyes, akkor nem is figyelhetnénk meg mást, mint egy olyan hatalmas és öreg univerzumot, ahol még az ilyen valószínűtlen események is előfordulnak időnként. Mi pedig pontosan ilyen öreg és nagy univerzumot látunk, amiben az élet ritka. Mi több, az univerzum majdnem teljes egészében halálos fenyegetést jelent az életnek. A legnagyobb része halálos sugárzás átjárta vákuum, az anyag nagy része pedig az élet szempontjából halálos környezetet alkot, mint pl. napok és fekete lyukak. Tekintve, hogy a természetfeletti magyarázatok megengednek másféle univerzumokat is – olyanokat, amelyek általában kedvezőbbek az élet szempontjából, vagy olyanokat, amelyek túl fiatalok vagy kicsik, hogy az élet véletlenül megjelenjen bennük, vagy esetleg olyanokat, amiben az élet sokkal gyakoribb – az, amit megfigyelünk magunk körül kevésbé valószínű, ha létezik természetfeletti, mint ha nem, és így a filozófiai naturalizmus valószínűleg helyes.

Az alternatívák valószínűtlensége
Végül megfogalmazhatjuk az alternatívák valószínűtlenségének érvét, amely az első kettő érvet összekapcsolja a többivel. Azok a természetfelettire alapozó elméletek, amelyeket nem fednek a fenti érvek, olyan természetfeletti lényt vagy képességet tételeznek fel, ami ritka, homályos, tehetetlen, kívül esik tapasztalatainkon, és valamilyen fura és bonyolult módon pont ugyanolyan megfigyeléseket eredményez, mint amik a naturalizmusból egyébként is következnek, ezt pedig értelmes érv nem támasztja alá. És ha nincs értelmes érv amellett, hogy létezik valami természetfeletti, vagy valami természetfelettivel magyarázható, de számos érv szól amellett, hogy a természetes világ létezik, és mindent megmagyaráz, a filozófiai naturalizmust el kell fogadnunk, amíg nem bizonyítják az ellenkezőjét.

Érvek a naturalizmussal szemben

Egy helyes és teljes naturalista világnézet megfogalmazása természetesen rejt nehézségeket magában, de ezek nem nagyobbak, mint más világnézetek akár hasonló akár más természetű nehézségeinél. Ahhoz hasonlóan, ahogy a teológia feladata nagyrészt az, hogy kiválogassa azokat az istenségekkel kapcsolatos elméleteket, amelyek koherensek és plauzibilisek (és azokat, amelyek nem), a naturalista filozófia fő feladata kiválogatni azokat a naturalista nézeteket, amelyek koherensek és plauzibilisek (és azokat, amelyek nem). Ha tehát valaki alkalmatlan naturalista konstrukciókat vagy a naturalizmus karikatúráit támadja, az olyan, mintha az alkalmatlan teista elméleteket, vagy teista elméletek karikatúráit támadná. Csakúgy, ahogy a valláskritikusnak a leggondosabban felépített és legjobban védett teista elméletekkel szemben kell megfogalmaznia ellenérveit, a naturalizmus kritikusainak is a legjobban felépített és védett naturalista elméletekkel szemben kell tudniuk érvelni.
Nos, a naturalizmus nem szenved hiányt kritikusokban. A természetfeletti világnézetek védői ki nem állhatják, és számtalan támadást intéztek már ellene az évezredek alatt. Ezek nagy része azonban hibás és hatástalan érvelés, illetve üres retorika. Akad azért néhány figyelemre méltó érv is köztük, de ezek sem állítják megválaszolhatatlan kihívás elé a naturalista filozófiát. E cikkben csak ez utóbbiakat vesszük röviden szemügyre.

A reménytelenség érve
A naturalizmussal szemben leggyakrabban felhozott érv az, hogy reménytelenséghez vezet. Ennek a gondolatmenetnek több változata is van. Néhányan azzal érvelnek, hogy a naturalizmusban az életnek nincs (kozmikus értelemben vett) értelme, mások szerint biztonságosabb egy örök üdvösséget ígérő vallásra fogadni. Vannak, akik azt állítják, hogy a naturalizmus kizárja a szabad akaratot, ami pedig állítólag azzal a következménnyel jár, hogy nem létezik tudás, remény és morális felelősség. Számos logikai hiba van ezekben az érvelésekben, melyek közül a legfontosabb, hogy azzal érvelnek, amit szeretnének igaznak látni, nem pedig azzal, ami igaz. A naturalista válasz a fenti példákra az, hogy az ember maga határozza meg élete értelmét, illetve hogy az életben túl sok boldogságra van lehetőség ahhoz, hogy az szükségszerűen reménytelenséghez vezessen, továbbá hogy a naturalizmus nem zárja ki a szabad akaratot olyan értelemben, ami a tudást, reményt vagy a morális felelősséget megszüntetné vagy értelmetlenné tenné.

A vallásos élmény érve
Sokan állítják, hogy látták, érezték Istent netán beszéltek vele, vagy más szellemekkel, és hogy ezek a tapasztalatok cáfolják a naturalizmust. A naturalisák rámutatnak, hogy a vallásos tapasztalatok gyakran (és néha radikálisan) ellentmondanak egymásnak, így a legtöbb hamis (nem valóságos) kell, hogy legyen, akkor pedig valószínűleg az összes hamis. De a legfontosabb, hogy ezek a tapasztalatok soha nem tartalmaznak többet az alany kulturális és pszichológiai tudásánál, illetve feltételezéseinél, ami arra utal, hogy azok teljes mértékben az alany elméjének termékei. A másik oldalról ugyanakkor ezek az élmények biológiai és pszichológiai jelenségekkel magyarázhatóak. A naturalisták szerint mindezekből az következik, hogy a naturalizmus jobban megmagyarázza a vallásos élmények tartalmát, változatosságát és korlátait, mint a természetfeletti magyarázatok.

A csoda érv
Sokan valamilyen csodát mutatnak fel a naturalizmust cáfolandó, például természetfeletti gyógyulást, beteljesült próféciákat, esetleg bizonyos könyveket (Biblia, Korán), amelyek állítólag nem jöhettek létre isteni segítség nélkül. A naturalisták válasza az, hogy nem volt még olyan eset, ami kiállta volna a bizonyítás próbáját. A legtöbb állítólagos csoda nem is vizsgálható, így puszta állítás marad, ami nem tekinthető a naturalizmus elleni bizonyítéknak. Azokban az esetekben pedig, ahol az állítások vizsgálhatóak voltak, azok nem nyertek megerősítést, sőt, gyakran megcáfolták őket. Maga a sikertelenség, annak ellenére, hogy évszázadokon keresztül próbáltak csodákat bizonyítani, könnyebben magyarázható a naturalizmus alatt, mint csodákat valóban produkáló természetfeletti világnézetek alatt.

A szükségszerű Isten érv
Az ezoterikusabb érvek közé tartoznak azok, amelyek szerint valamilyen oknál fogva lehetetlen egy olyan univerzum, amelynek okozója nem valamilyen természetfeletti személy (entitás), vagy amelyben ilyen nem létezik. Néhány megköveteli annak bizonyítását, hogy az univerzum létének volt kezdete, (mint pl. Kalam kozmológiai érve), ami a naturalisták szerint nem bizonyítható, mivel a modern Ősrobbanás elméletből nem következik, hogy az időnek volt kezdete. Azok az érvek pedig, amelyek a végtelen sorok állítólagos lehetetlenségére építve próbálják ezt bizonyítani, nem tudtak felmutatni helyes, formális logikai bizonyítást. A naturalista válasz tehát erre és a többi ilyen típusú érvre (mint pl. az ontológiai érv), hogy még nem mutattak fel olyan, logikailag helyes érvet, ami bizonyított előfeltevésekből arra a következtetésre jutna, hogy a természetfeletti létezik.

A kozmikus terv érv
A finomhangolás érveként, vagy antropikus érvként is ismert gondolatmenet szerint az alapvető fizikai állandók olyan precízen arra hangoltak, hogy az élet megjelenéséhez vezessenek az univerzumban, hogy egy természetfeletti tervezőt kell feltételeznünk, aki ennek hátterében áll. Ellenérvként felhozható, hogy ez a látszólagos finomhangolás tudományosan még nem megfelelően alátámasztott, és még ha az is lenne, a látszólagos finomhangolás nem vonja maga után, hogy az univerzum tényleg finomhangolt, a naturalizmust pedig csak egy ilyen tényleges finomhangolás állítana kihívás elé. Kicsit bővebben kifejtve, az alapvető fizikai paraméterek közti ismert és feltételezett kapcsolatok miatt az egyik megváltozása a többi megváltozását is maga után von(hat)ja, és mivel még senki nem dolgozta ki ezeknek a változásoknak valamilyen kellően alátámasztott elméletét, nemhogy bizonyította volna, hogy ezek a változások az élet szempontjából halálos univerzumot eredményeznének, ezért még a látszólagos finomhangolást sem mutatta meg senki. Például ha megváltoztatnánk a fény sebességét, akkor az megváltoztatná az összes elemi részecske tömegét, de nem tudjuk, hogy pontosan milyen mértékben, így nem tudjuk, hogy mi lenne a tényleges következménye egy ilyen változásnak. Azt sem bizonyította senki, hogy egy összeomló világegyetem nem hoz létre egy újat, márpedig sokszor azzal érvelnek, hogy az állandók megváltoztatása egy összeomló univerzumot eredményezne. Ezen és más okok miatt a naturalisták azt is felvetik, hogy a multiverzum elméletek ma plauzibilisebbek, mint valaha, ugyanakkor finomhangoláshoz vezetnek mindenféle intelligens tervezés nélkül. A természetfeletti tervező elleni további érvként pedig felhozható, hogy neki nem kellett volna ilyen hatalmas, öreg és bonyolult univerzumot létrehoznia, amely ráadásul szintén nagymértékben halálos az életre nézve, ugyanakkor legjobb tudásunk szerint pontosan efféle univerzumra számíthatunk, ha a naturalizmus helyes. Így a naturalizmus valójában a természetfeletti teóriáknál jobban magyarázza univerzumunk bonyolultságát.

Az élet valószínűtlenségének elve
Sokan azt állítják, hogy az élet megjelenése túl valószínűtlen volt, hogy megtörténjen természetfeletti beavatkozás nélkül, és így a naturalizmus nem képes megmagyarázni az élet felbukkanását. A naturalisták védekezése az, hogy ez puszta állítás, mivel nem volt még olyan kísérlet, ami kielégítően bizonyította volna ezt az állítólagos valószínűtlenséget (a számtalan buktató között említhetjük a rossz adatokat, módszertani hibákat, vagy a nem bizonyított előfeltevéseket). Ezzel szemben a biogenezis kutatásának újabb eredményei szerint az élet létrejöhetett olyan egyszerű formában, aminek a kialakulási esélyei – tekintve az univerzum méretét és korát – egész jók. Sőt, az, hogy az élet ilyen ritka a világegyetemben, illetve, hogy a korai élet nagyon egyszerű volt, és még annak is vagy 10 milliárd évre volt szüksége a megjelenéshez, jobban magyarázható a naturalizmus alatt, mint bármilyen más elméletben, ami természetfeletti beavatkozást feltételez.

A biológiai tervezettség érve
Mostanában nagyon népszerű érv, hogy bizonyos biológiai struktúrák túl bonyolultak ahhoz, hogy a természetes szelekció révén véletlenül létrejöhettek volna, ezért ezek csak egy intelligens tervező létével magyarázhatóak. Ez szintén csak puszta állítás a naturalisták szerint, mert még senki nem mutatott ilyen struktúrákat, és mutatta meg róluk, hogy valóban az irreducibilis komplexitás tulajdonságával rendelkeznének. Vagyis például senki sem végezte el a szükséges génszekvenálási és génhasítási kísérleteket, hogy bizonyítsa a hipotézist, miszerint a szerkezet (amit a génszekvencia kódol) bármely részét megváltoztatva vagy kidobva teljesen működőképtelen szerkezetet kapunk, és így az nem jöhetett létre lépésről-lépésre a természetes szelekció révén. Tehát az efféle tovább nem bontható komplexitás léte még bizonyításra vár, és csak ha valóban találunk ilyet, az támaszt kihívásokat a naturalizmussal szemben.

A tudat
Néhányan azzal érvelnek, hogy mivel még senki nem rukkolt elő olyan elmélettel, ami a tudat kvalitatív vonásait megmagyarázná, ezért a naturalizmus cáfoltnak tekinthető, és el kell vetnünk. A naturalista válasz az, hogy tekintve a naturalizmus mellett szóló érveket (különösen a precedens érvet, és a legjobb magyarázat érvet), bármi is legyen a kvalitás magyarázata, az valószínűleg természetes lesz, és nem pedig természetfeletti, tehát a naturalizmus továbbra is egy hihető világnézet. A naturalisták ezenkívül rámutatnak, hogy a kvalitásra nincs megfelelően kidolgozott és ellenőrzött természetfeletti magyarázat sem, így az sem képes számot adni e jelenségről. Ebben az esetben pedig a legjobb tippünk követni a múltbéli precedenst, ami a kognitív tudományokban (is) az a konzisztens és figyelemre méltó trend, hogy a fizikalizmus előbb-utóbb megerősítést nyer, bármely aspektusáról is legyen szó az elmekutatásnak. A tudományok már igazolták, hogy a kvalitás létrejötte az agy bizonyos területeihez köthető, és energiát használ fel (oxigént és tápanyagokat), melyek arra mutatnak, hogy a kvalitás fizikai okokra vezethető vissza. Mivel nincs bizonyíték arra, hogy a kvalitásnak természetfeletti okai lennének, a jelenség léte nem érv a naturalizmus ellen.

Az emberi értelem érve
Vannak, akik szerint az emberi értelem bizonyos vonásait a naturalizmus nem képes megmagyarázni. Ilyen lenne például az intencionalitás (az, hogy a gondolataink a valóság elemeire vonatkoznak – a ford.), a mentális ok-okozati viszonyok vagy a logikai törvények és az absztrakt objektumok léte. A naturalisták szerint ez csak a naturalizmus rosszul megfogalmazott változatai ellen lenne érv, és a modern, robosztus naturalista elméletekben ezek a jelenségek jobban magyarázhatóak, mint a rivális elméletek alatt. Ez egy bonyolult téma, amit részletesen tárgyal a Critical Review of Victor Reppert's Defense of the Argument from Reason („Victor Reppert Az emberi értelem érvének védelmében kritikája”, Richard Carrier, 2004)

A fizikai törvények érve
Néhányan azt állítják, hogy a naturalizmus nem képes megmagyarázni a fizikai törvények létét. Ennek az érvnek sok változata van, a két legelterjedtebb közül az első az, hogy a fizikai törvények matematikai természete valamilyen természetfeletti tervezést von maga után, a másik pedig az, hogy a naturalizmus nem képes ontológiai alapot adni ezeknek a törvényeknek, így egy természetfeletti erő vagy lény kell, hogy azokat létrehozza és fenntartsa. A naturalista válasz erre megintcsak az, hogy egy rosszul megfogalmazott naturalista elméletben ez talán problémát jelenthet, de a modern, robosztus elméletben a fizikai törvények pont, hogy jobban magyarázhatók, mint természetfeletti eredettel. Eddig senki nem bizonyította, hogy a matematikai törvények nem pusztán a téridőben létező energiáról és anyagról mondanak el fizikai tényeket, így ez a kapcsolat marad a legplauzibilisebb elmélete a fizikai törvényeknek, és sem azok léte, sem pedig az a tény, hogy a matematika alkalmazható a leírásukhoz nem jelent kihívást a naturalizmus számára. A téma általános kérdései megtalálhatóak a Fundamental Flaws in Mark Steiner's Challenge to Naturalism című munkában („Alapvető hibák Mark Steiner A naturalizmus kihívásaiban, Richard Carrier, 2003), a legjobb friss megfogalmazása pedig annak, hogy a fizikai törvények miért szükségszerű következményei a téridőben létező anyag-energia elrendezésének Victor Stenger The Comprehensible Cosmos: Where Do the Laws of Physics Come From? („A felfogható világegyetem, avagy honnan jönnek a fizikai törvények?”) című könyvében olvasható (2006; ISBN 1591024242).

Az inkoherencia érv
Érvelnek időnként azzal is, hogy a naturalizmus önellentmondásokat tartalmaz. A naturalisták szerint ez csak rosszul megfogalmazott elméletekre lehet igaz, a modern, robosztus naturalista elméletekre nem. Lásd például Defending Naturalism as a Worldview: A Rebuttal to Michael Rea's World Without Design („A naturalista világnézet védelmében: válasz Rea Tervezés nélküli világára”, Richard Carrier, 2003).

A morális érv
A morális érvnek két változata van, az egyik az, hogy a naturalizmus kizárja az erkölcsiséget, a másik pedig az, hogy léteznek olyan erkölcsi tények, amelyekre a naturalizmus nem tud magyarázatot adni. Az első érv, miszerint nincsenek morális igazságok, ha a naturalizmus helyes, tulajdonképpen a már korábban említett reménytelenség érvének egy formája, a naturalisták válasza ennek megfelelően ugyanaz, mint az ott olvasható, kiegészítve azzal, hogy a morális állítások levezethetőek az emberi szükségletekből és vágyakból, illetve a társadalmi és fizikai környezetünkből. Ami a második állítást illeti, a naturalisták szerint még senki nem bizonyította olyan morális tény létét, amit a naturalizmus ne tudna megmagyarázni.

Az evolúciós érv
Végül, az egyik legfrissebb ellenérvet Alvin Plantinga fogalmazta meg, aki úgy érvel, hogy a naturalizmus felételezi a természetes szelekció hajtotta evolúciót, ami viszont inkább hoz létre megbízhatatlan képességeket, mint megbízhatóakat, így ha a naturalizmus helyes, akkor nincs okunk megbízni abban a hitünkben, hogy a naturalizmus helyes (mivel az érvelési képességeink nem megbízhatóak). A naturalista válasz az, hogy az említett előfeltevések egyike sem támasztható alá. Először is, a természetes szelekció egyértelműen javítja hosszú távon a kognitív képességeket, nem pedig rontja azokat. Semmivel sem támaszható alá, hogy reménytelenül hibás képességekhez vezetne. Másodszor, a hibás képességek nem feltétlenül vezetnek hibás hiedelmekhez, mert a tanult viselkedés javíthatja és kiküszöbölheti a hibákat, és az ember egyértelműen rendelkezik ilyen tanulóképességgel, felfedezett és kifejlesztett ilyen viselkedési eszközöket, amelyek fejlesztik azon képességünket, hogy minket körbevevő világról helyes megállapításokat tegyünk. Bővebben erről és más kapcsolódó kérdésekről lásd Rea on Plantinga („Rea válasza Plantingára”), illetve Argument from the Reliability of Our Rational Faculties („A megbízható logikai képességeink érve”) és We Should Attack Rocks? („Sziklákat kéne támadnunk?”).

Richard Carrier - Metaphysical naturalism
Részlet a szerző eredeti Wikipedia cikkéből
Fordította: Ropian